Alapvetően két helyzetet különböztetünk meg.
Az első helyzet, mikor még építés és vagy bontás alatt van a terület. Ezekben az esetekben 2 méter felett, illetve már az odavezető úton, menet közben is biztosítani kell magunkat. Legyen az akár egy létra, támasztó létra, fixen telepített létra.
A másik helyzet esetében már nem építési, bontási munkaterületről beszélünk, hanem valamilyen utólagos munkát kell végeznünk. Ilyenkor már 1 métertől biztosítani kell magunkat! Ezek lehetnek bármilyen utólagos karbantartások, eresz kitakarítás, napkollektor, napelem takarítás, villámvédelmi felülvizsgálat.
De ne csak magastetőre gondoljunk, hanem lapostetőre is!
Üzemcsarnokok esetében általában az épület szélein, a sarkokban vannak az összefolyók. A levelek tisztítása, villámvédelmi felülvizsgálatok, szívócsúcsok, hő és füstelvezető kupolák vizsgálata mind-mind feladat. Ezek sokszor az épület szélén vannak, viszont, ha nem, akkor is a vizsgálatokhoz szükséges felnyitni őket. Ilyenkor ugyanúgy zuhanásveszély áll fent, miután az épületbe betudunk esni.
Éppen ezért ezekben az esetekben mind-mind gondoskodnunk kell a tetőn való munkavégzés során a le-, illetve a bezuhanás megelőzéséről. Valamint, hogy a munkavégzőt megtartsa valamilyen rendszer.
Miután a tetők esetében általában nagy távolságokról beszélünk, amiket be kell járni, mindig vizsgálni kell a munkaterületen, hogy vannak-e kiépítve biztosítási pontok vagy akár teljes pálya. Sok esetben ez az épület szélén, közepén a gerinc mentén fut körbe vagy vannak letéve pontok. De előfordulhat az is, hogy akár 10-20 méterre kell eltávolodnunk a kikötési pontoktól.
Ezért is fontos, hogy eltekintsünk a megszokott teljes testhevederzet és hozzátartozó y-kötél párostól, ami ugyebár maximum 2 méteres lehet és kitekintsünk, hogy milyen eszközök vannak/léteznek és mik használhatók.
Ugyanis, ha egy kikötési pontba vagy egy szerkezetbe beakasztok egy 2 méteres kötéllel, akár egy kisebb épületről beszélünk, akár egy átlag családi házról már csak maga a tetőhossz is jóval több, tehát az ereszig nem érek el vele gerinctől. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben már az oda vezető úton is földtől biztosítani kellene magam. Ilyenkor kell, hogy legyen egy hosszabb kötelünk és rajta valamilyen szabályzó szerkezet egy úgynevezett vezérelt típusú zuhanásgátló, energiaelnyelővel, aminek segítségével biztosítani tudom magam nagyobb távokon. Ha zuhanunk, akkor ez az eszköz megfog tartani, valamint tudjuk úgy állítani a kötelünket, hogy mindig a lehető legrövidebb, legfeszesebb legyen, ezzel is elkerülve a fellépő ingahatást, illetve a megnövekedett eséstényezőt.
Ezek mellett nagyon sokszor találkozunk azzal, főleg ipari környezetben, tehát lapostetőkön (akár építés, akár utólagos karbantartás során), hogy az embereket automata visszahúzódó zuhanásgátlót használnak, amit valahogy kirögzítenek a tetőn és ahhoz kötik magukat.
Ezzel a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb ilyen eszköz nem használható vízszintes irányba!!
Használni csak függőleges irányba lehet, ha fölöttünk van és attól egy bizonyos kitérési szögben, ami általában maximum 30-40 fok. Ennél nagyobb kitérési szög vagy vízszintes használat esetén TILOS ezen eszközök alkalmazása!!
Továbbá, ami még felszokott merülni, örök kérdésként, hogy ha meg is van a rendszerünk, illetve megvan a testhevederünk, hova kössük magunkat?
Erre manapság már nagyon sok különböző megoldás létezik. Ezek lehetnek fixen telepített kikötési pontok, pályák. De már mobilan is létrehozhatóak kikötési pontok, teljes pályák, rendszerek, amihez akár 3 ember is köthet.
Viszont, ha nincs semmilyen más megoldás, akkor ellensúlyos rendszereket is lehet létrehozni vagy kellő kötél hosszal akár az épület ellentétes oldalán is biztosíthatjuk magunkat.
Bonyolult munkafolyamat a tetőn végzett munka, éppen ezért megfelelő információkra van szükségünk, hogy jó eszközsort, illetve jó technológiát állítsunk össze számotokra a biztonságos közlekedéshez.
Kérdés esetén nyugodtan hívjatok minket!
