Mindig azt kell vizsgálni, hogy a gép rendelkezik-e a kötelezően előírt és megfelelő kollektív műszaki védelemmel, illetve, hogy a gépkönyv mit ír elő. Továbbá figyelembe kell vennünk a helyi kockázatmegelőző intézkedéseket, kockázatértékelést, valamint, hogy a munkavégzés jár-e a gépből történő kihajolással.
Ha fennáll a lezuhanásnak a reális kockázata, akkor gondoskodnunk kell ennek a megelőzéséről, vagyis, hogy ne tudjunk a földig zuhanni. Ehhez teljes testhevederzetet kell használnunk és a munkavégzés függvényében lehetséges teljes rendszereket. Legáltalánosabban, ami az estek 99%-ában használható az-az energiaelnyelővel szerelt rögzítőkötél. Ezzel kitudjuk magunkat biztosítani és onnan kezdve rendelkezünk egy jogszabálynak és szabványnak megfelelő zuhanásbiztonsági rendszerrel. Így, ha kihajolunk a gépből vagy felállunk valamire, valamint, ha bármi váratlan történik, akkor ki vagyunk kötve és megtart minket, hogy ne zuhanjunk a földig.
Ezek mellett a személyemelőknél, amiről még mindenképp beszélnünk kell az a mentés, önmentés!
A 47/1999-es GM rendelet, az emelőgép biztonsági szabályzat leírja, hogy amennyiben személyeket magasba emelünk gondoskodni kell előre a mentésről/önmentésről/menekülésről. Valamint az ehhez használt eszközöknek a munkaterületen kell lenniük és a személyemelőben tartózkodó személyeket, előre ki kell képezni gyakorlatban, ennek a használatára.
Amit nagyon fontos figyelemebe venni, hogy gyakorlati oktatást kell tartani, minden személyemelőben tartózkodó embernek!! Nem csak a kezelőnek, aki a személyemelőt kezeli, hanem annak is, aki esetleg a szakmunkát végzi el, de kezelői jogosultsága nincs.
Továbbá nagyon sokszor felmerül kérdésként, hogy mi van akkor, ha rendelkezik vészleeresztő funkcióval a személyemelő? Ebben az esetben is tartani kell védőeszközöket! Az egyik ok, hogy nem zárható ki 100%-ra, még rendeltetésszerű működtetés során sem, hogy a vészleeresztő funkció nem hibásodik meg. Továbbá a gép lehet olyan pozícióban, helyzetben, hogy beszorul és ez miatt nem lehetséges leengedni a gépet. Vagy szimplán magával a géppel történt egy megsüllyedés vagy valamiért nincs egyenesben, ezért letiltott mindenféle mozgást.
Ezekre az esetekre is fel kell készülni és miután nem zárhatóak ki előzetesen 100%-ban, ezért a mentőeszköznek is minden esetben ott kell lennie a gépben. Szükség esetén pedig tudni kell használni, ami, mint említve lett az előzetes gyakorlati oktatással lehetséges.
A személyemelőben használt eszközöknél szintén kötelezőek az időszakos felülvizsgálatok, mint minden zuhanásbiztonsági eszköz esetében!
A lezuhanás ellen használt rendszert (teljes testhevederzet és a hozzá tartozó energiaelnyelővel szerelt rögzítőkötél) általános munkavégzés mellett évente kell felülvizsgáltatni, habár itt is élnek a speciális esetek (például a feszültség alatti munkavégzés, amikor ez az idő félév).
A mentőeszközt, amit a személyemelőben tartunk a 47/1999-es GM rendelet alapján minden esetben fél évente kell felülvizsgáltatni!
Sokszor előfordul, hogy egy személyemelő gépkönyve nem írja elő, hogy kötsd ki magadat. Viszont az előbb említett GM rendelet feketén-fehéren leírja azt, hogy kell legyen valamilyen eszköz, amivel, ha megtörténik a probléma letudunk ereszkedni. Már csak ezért is érdemes testhevederben és egy rögzítőkötéllel kikötve dolgozni, akkor is, ha a gépkönyv ezt nem írja elő. Így, ha jön egy olyan szituáció, hogy le kell ereszkedni az testheveder nélkül egyáltalán nem fog menni, illetve a gyakorlatban sokkal egyszerűbb ezzel a két eszközzel megoldani a mentést.
Mindig kötsd ki magad!
