Példa: Forgó tengelyű tartály karbantartása
Vegyünk egy tartályt, amelyben egy forgó tengely lapátokkal van elhelyezve. Ezt a tengelyt egy villanymotor forgatja, ami a tartály tetején van elhelyezve. Murphy törvénye alapján, ami elromolhat, az el is fog romlani, így előbb-utóbb a villanymotor meghibásodik, és fel kell menni a tartály tetejére karbantartani. Ezzel a karbantartási művelettel azonban a lezuhanás kockázata is megnő.
Onnan kezdve pedig, hogy felmegyek karbantartani fennáll a lezuhanás kockázata, tehát valahogy meg kell előzni a bajt. Ha ilyen megelőzésről beszélünk, akkor mindig azon kell elgondolkodni, hogy mi a leghatékonyabb, mi az, amivel tényleg 100%-ig ki lehet zárni ezt a kockázatot.
A legegyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy ne menjünk fel a tartály tetejére. Bár utólag már nagyon nehéz vagy lehetetlen a kialakításon változtatni a tervezési fázisban érdemes azon elgondolkodni, hogy kialakítható-e úgy az adott szerkezet, gép, hogy az a villanymotor nem a tartály tetejére kerül, hanem mondjuk az oldalára és egy áttétes hajtással hajtjuk meg ezt a forgó tengelyt.
Ez a legtökéletesebb és a legideálisabb megoldás, ugyanis nem megelőzni, elkerülni próbáljuk a kockázatot, hanem kizárni. Vagyis nem hagyjuk azt sem, hogy felmerüljön a probléma.
Viszont lehetséges, hogy ez már egy korábban elkészült szerkezet és nem lehet vagy túl nagy befektetés lenne az átalakítása. De az is lehet, hogy ez egy szabványosított gép, amit nem lehet átalakítani. Ebben az esetben marad az a megoldás, hogy a tartály tetején helyezkedik el a motor.
Ilyenkor jön a következő szint, amikor is a munkavédelmi törvény a kollektív műszaki védelmet helyezi előtérbe az egyéni védőeszközökkel szemben.
Ahol fennáll a magasból való lezuhanás kockázata, ott az elfogadott kollektív védelem a szabványos védőkorlát, ami:
- 1 méter magas
- 3 soros
- lábdeszkával van ellátva
- megfelelő a statikai szilárdsága
- állékonysággal rendelkezik.
Továbbá felmerül még a kérdésként, hogy hogyan is tudnánk feljutni a tartályra?!
Ilyenkor általában azt szokták alkalmazni (jelen példára levetítve), hogy a tartály oldalára kerül egy fixen telepítette létra, amin a munkavállaló fel tud menni. Viszont nagyon fontos, hogy nem csak a munkavégzés közben, de már a megközelítés során is már gondoskodni kell a lezuhanás megelőzéséről.
Itt ismét két lehetőség van, egyik, hogy egyéni védőeszközt alkalmazok a létrán való közlekedésnél. Másik, hogy hátkosarat alkalmazok, ami a kosárra szerelt létráknál egy régi szabvány alapján elfogadott kollektív védelem.
DE! Attól, hogy valami elfogadott régi előírás alapján még nem azt jelenti, hogy jó is!
Gondoljunk csak bele, attól, hogy a létrán van egy hátkosár az nem fog minket megóvni, hogy lefele ne essünk a kosáron belül.
Innen kezdve még fontosabb a munkavédelmis szerepe, hiszen, ha felfedezi ezt a kockázatot. Akkor egyedi megelőző intézkedésképpen kiír olyan eszközt, amit pluszban használni kell.
Amennyiben nem megoldható a kollektív védelem, akkor vizsgálni kell magát a végzés kockázatát, gyakoriságát, időtartamát. Ha nem kialakítható a kollektív védelem vagy nem kielégítő, mint ahogy beszéltünk a létránál a hátkosárról, akkor jönnek szóba az egyéni védőeszközök.
Egyéni védőeszközök, lehetnek teljes személyre kiadott testhevederek, de beszélhetünk valamilyen rendszerről vagy technológiáról, amihez az embernek egyéni védőeszközként csak egy testhevederre van szüksége a fel és le közlekedés során.
Azt is nagyon fontos ilyenkor figyelembe venni, hogy ha egyéni védőeszköz mellett születik a döntés, akkor attól, hogy a feljutást megoldottuk még biztosítani kell kollektív védelmet is a tartály tetején. Ezért kell kikötési pontot telepíteni, hogy a dolgozó az egyéni védőeszközét majd csatlakoztatni tudja. A kikötési pont kialakítása, akkor is nagyon fontos tényező, ha nem saját munkavállalónk, hanem külsős dolgozna az adott helyszínen.
Reméljük ismét hasznos információkkal gazdagodtatok és tanultatok újdonságokat!
