Hivatalosan minden ilyet kikötő eszköznek hívunk. Magában a szabványban nincs is rá külön név, annyira térnek ki, hogy ez a C vagy D típus. Annak függvényében, hogy merev vagy hajlékony, tehát sodrony vagy sín a pálya.
Az első és egyik legfontosabb szempont nem más, mint a szabványmegfelelőség. Ez az egyik legalapvetőbb, amit figyelembe kell venni.
De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?! Azt biztos, hogy nem úgy, hogy fogunk például egy vasdarabot vagy egy oszlopot és csak úgy hozzácsavarozzuk a pályához. De az sem járható út, hogy veszünk egy acélsodronyt, amit behúzogatunk a kikötési pontok közé, majd valahogy összerögzítgetjük különböző csavarokkal. Még akkor sem, ha ezek a részegységek egyenként rendelkeznek valamilyen papírral.
Nem szabályos, hogy mondjuk 3-4 különböző rendszerből, amik kinézetre hasonlóak összeválogatom az alkatrészeket és úgy összedobálom az én kis rendszeremet. Ezeknek az alkatrészeknek összetanúsítva kell lenniük, minden egyes darabjának az utolsó csavarig, valamint ennek dokumentálva is kell lennie.
Teljes mértékben összetanúsítás akkor érvényes, ha a gyártó vagy a forgalmazó egyben adja a teljes rendszert vagy meghatározza az összes darabját.
Tehát ha egy alkatrész M12X70-es csavarral van rögzítve A2/70-es minőségben, akkor azt én nem cserélhetem ki egy M12X60-as vagy M12X80-asra vagy az A2/70 helyett másra. Még felfele se, ami jobb minőségű lenne, ha mégis megteszem, akkor onnantól kezdve az én felelőségem a teljes pálya működése. Ha bármi történik átszáll a felelősség arra, aki tette, mert onnantól kezdve egy gyártó által nem engedélyezett átalakításról beszélünk.
Ez minden fajta, féle, típusú pályára érvényes!
Ha szabvány szintjén nézzük a kikötőeszközöket, mind a C-típusú, tehát a sodronnyal szerelt, mind D-típusú sínnel, sínpályához szereltek esetében ugyanezek az előírások érvényesek.
Tehát, ha pályáról, rendszerről beszélünk, ott mindig egységbe kell gondolkodni! Ha egyben tanúsított a technológia, akkor lehet tovább nézni a feltételeket.
Felülvizsgálatok esetében nagyon sokszor előfordulnak félreértések, mivel úgy gondolják az emberek, hogy ezek nem egyéni védőeszközök, így nem vonatkozik rájuk az időszakos felülvizsgálat.
Ezeknek is szabványmegfelelőnek kell lennie, ugyanúgy vonatkozik rájuk az N365 szabvány.
Ez tárgyalja:
- kötelező dokumentációkat,
- dokumentáció tartalmát,
- kötelező jelöléseket,
- felülvizsgálatra vonatkozó információkat.
Tehát lehet, hogy nem egyéni védőeszközök, de ebből az irányból ugyanazok a követelmények vonatkoznak rájuk, mint például egy teljes testhevederzetre. Vagyis ugyanúgy maximum 12 havonta felül kell vizsgáltatni kompetens személlyel.
Ami eltérés van, hogy a pályák esetében maga a gyártó minden esteben szigorítani szokott. Ez azt jelenti, hogy csak az számít kompetens személynek és csak az végezheti el a felülvizsgálatot, aki nála vett részt a képzésen. Ezek a felülvizsgálói jogosultságok egyben a telepítői jogosultságokkal is össze vannak kötve.
Újabb nagyon fontos dolog, ami szintén az érvényesség előfeltétele, hogy ki és hogyan telepítette a pályát!
Magyarországon nagyon sok különböző pályát, kikötési pontot lehet kapni különböző importőröktől, akik csak eladják ezeket. Viszont arra nem hívják fel a figyelmet, hogy ezeket ki és hogyan telepítheti.
A legtöbb hiba jelenleg Magyarországon a mi tapasztalataink alapján abból ered, hogy már maga a telepítés sincs dokumentálva vagy maguk a rendszerek sem rendelkeznek megfelelő dokumentációval. Emiatt pedig már bukik a felülvizsgálat. Olyannal pedig nagyon ritkán találkoztunk, hogy ha valami átment az előzetes dokumentáción, átvizsgáláson, utána probléma legyen vele. Nem kizárt, hogy előfordul, de nagyon ritka esetekben csak. Aki átmegy ezen a rostán ők általában megkapták a kellő képzést és a kellő tudást is.
Ha bármilyen kérdés felmerült Bennetek keressetek minket bizalommal!
